Tudom, hogy nekem sem kéne egyből a Dunának mennem, de sajnos hajlamos vagyok erre. Nem az a tipikus sorozat, ahol 3 meccs után biztosan lehet tudni, hogy lefutott, de én megdöbbentem az elmúlt két meccsen mutatott játékon.

Bevallom, én Money góljáról azt gondoltam és gondolom most is, hogy az egy "lucky whack at the puck" volt. Teljesen esetleges. Utána megérdemelten kiegyenlítettek, és náluk maradt a lendület, amit át is mentettek a hazai meccsükre, és gyönyörűen szétszedték a teljesen lélektelenül játszó Flames-t.

Itt jön a nagy kérdés, ami szerintem fontosabb, mint a kapusoké: mire képes Bill Peters? Az, hogy a harmadik meccset konkrétan végignézte a pad mögül, és nem tudott semmit sem tenni, hogy beinduljon a csapata, az finoman szólva is aggasztó. Kicsit olyan Gulutzan-szerű produkció volt. Ha a negyedik meccsre is úgy korcsolyáznak ki a fiúk a jégre, ahogyan kedd hajnalban, akkor felejtős a dolog, és felmerül egy sor sokkal kellemetlenebb kérdés. (Jó, nyilván, először megtudjuk, hogy voltak-e sérültek. Ha ezt tisztázták, akkor jöhetnek a kellemetlen kérdések.)

Nem negatívkodom tovább, csak annyit mondok, hogy nagyon, de nagyon kíváncsi vagyok. Holnap még felkelek négykor, de, ha ugyanazt látom, mint tegnap, akkor a hazai meccsre már nem nagyon lesz kedvem ugyanezt bevállalni. Akkor csak simán szopjanak kutyát, ahogy egy nagyon tanult és intelligens ex-kollégám mondotta volt.